1. RÉSZ

A világon mindent át lehet fordítani a számok nyelvére, majd számokként lehet őket értelmezni, azok szimbolikus jelentését alapul véve.

A jelen írásban a betűk és hangzók névben előforduló gyakoriságának szimbolikus értelmezésével foglalkozom. A legmeghatározóbb név ebből a szempontból a születési nevünk, vagyis az, amelyik a születési anyakönyvi kivonatra került.

Ettől egy esetben terünk el, mégpedig amikor a kívánt nevet az akkori szabályozás szerint nem lehetett anyakönyvezni. Ilyenkor az anyakönyvezett és a választott nevet egyaránt érdemes nézni.

A hölgyeknek – és a legutóbbi lehetőség szerint az uraknak – azt a nevet is érdemes másodlagos szempontból vizsgálni, amelyet a házasságkötés után felvettek.

A becenév a betűk gyakoriságának szempontjából elhanyagolható, annak más okból van kiemelt jelentősége.

Fontos tudni, hogy amikor bármilyen okból nevet változtatunk, a név rezgése megváltozik. Ezzel együtt természetesen a ránk gyakorolt hatása is. Az alaprezgés (=születési név rezgése) megmarad és kiegészül az új frekvenciákkal. Kicsit olyan ez, mintha a születési név a testünk lenne, amely természetesen állandóan velünk van, a használt nevek mindegyike pedig egy-egy ruhadarab. Van olyan, amelyiket folyamatosan hordunk, olyan, amelyiket csak bizonyos alkalmakkor viselünk és olyan is, amelyet csak mások ”aggatnak” ránk. Van olyan ruha, amely tökéletesen passzol és olyan is, ami csak úgy lóg rajtunk, esetleg előnytelen is.

Mivel alapvetően minden egyes szám rezgése megtalálható mindenkiben sejtszinten, képes minden szám rezgésével együtt dolgozni, létezni mindenki. Vannak olyan rezgések, amelyekkel nagyon jól együttműködünk, és van olyan is, amely komoly kihívásokat hoz az életünkbe. Minden névválasztásunknak oka és következménye van. Véletlenek itt sincsenek. Azonban, mint az élet minden területén, itt is lehet tanulni, fejlődni, újra választani, helyesebb megoldást találni, ha ismerjük a lehetőségeinket.

Még egy fontos dolgot kiemelek: az olyan nevek esetében, mint például a „Szabó Jánosné”, az illető hölgy gyakorlatilag látszólag feladja, de legalábbis elrejti saját énjét és alárendeli létezését a férjnek. A régi világban ennek megvolt az oka és helyessége, de itt most idő és hely hiányában erre nem térek ki. Pár évtizeddel ezelőtt csak ez a változat létezett, és nem döntés kérdése volt, hogy valaki így akarta-e felvenni a nevét. Ma, ha valaki emellett dönt, ugyanúgy lehet ez a választás előnyös és kihívásokkal, feladatokkal teli.

A betűk és hangzók gyakoriságát a teljes névben nézzük, itt most nincs külön szerepe a vezeték- (családi feladatok, lehetőségek és képességek hordozója) és keresztnévnek (egyéni feladatok, lehetőségek és képességek hordozója). Ha az alaprezgés üzenetét már ismerjük, szabad eljátszadozni a „viselt ruhák” üzenetének megismerésével is. Mindig teljes nevet vegyünk azonban figyelembe!

Arra kérek mindenkit, hogy mások nevének elemezgetésekor kérjünk engedélyt az illetőtől, hiszen kopogtatás nélkül jól nevelt ember senki házába nem ront be!

Akkor lássunk is neki! Első lépésként váltsuk át a nevünket számokra! 

Mivel annak a számmisztikának az alapja, amelyet én kaptam és tanítok, angol nyelvterületről származik, látszólag hiányoznak a rendszerből a magyar Ö, Ő, Ü, Ű hangzók. Azonban erre megoldást jelent, ha ezeket a betűket a távirati változatukkal értelmezzük, azaz az Ö, Ő hangzókat O + E, az Ü, Ű hangzókat U + E hangzópárként vesszük.

Ha maradunk a példánál, akkor Szabó Jánosné neve a következő számokból áll:

A következő lépés, hogy megszámoljuk, hány darab van az egyes számokból:

1: 5db

2: 1db

3: 0db

4: 0db

5: 3db

6: 2db

7: 0db

8: 1db

9: 0db

Ezután megnézzük a táblázatban, hogy a név hosszúságától függően, hányszor fordul elő átlagosan a magyar nyelvben az adott betűcsoport: 

A példánál maradva:

Szabó Jánosné neve 12 betűből áll, ezért az első sorát nézzük a táblázatnak.

1: 5db --> átlag feletti

2: 1db --> átlagos

3: 0db --> átlag alatti, hiányzó betűcsoport

4: 0db --> átlag alatti, hiányzó betűcsoport

5: 3db --> átlagos

6: 2db --> átlag feletti

7: 0db --> átlag alatti, hiányzó betűcsoport

8: 1db --> átlagos

9: 0db --> átlag alatti, hiányzó betűcsoport

Készen is vagyunk! Már csak az egyes számok (=betűcsoportok) átlagon aluli, vagy hiányzó, átlagos valamint átlagon felüli gyakoriságának az értelmezése maradt hátra.

Erre is kíváncsi vagy? Akkor gyere vissza pénteken (2017.07.07.), a 2. részért!