Forgó Ani - Numerológia - Tarot - Energetika

Facebook oldalam

A bélgyulladás lelki okai és gyógyítása

A sorozat újabb darabjaként ezúttal a belek gyulladásával foglalkozok behatóbban.

 

A belek elsődleges szerepe természetesen az emésztésben van, azonban nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy egyfajta csatornaként is funkcionálnak, a szó legalább két értelmében.

Egyrészt csatorna, mint a felesleges és hulladékos anyagok elvezetése, másrészt pedig csatorna, mint összekötő elem és információszállító „eszköz”. Mindkét értelemben gyakorlatilag a bennünket körülvevő világgal alkot kapcsolatot.

 

A belek falait nyálkahártya határolja, ami határt, illetve válaszfalat képez a feldolgozandó anyagok és információk és a belső világunk között.

Pósa Ferenc erről így ír A betegség mint pótcselekvés című könyvében:

„Ha ez a határ egészséges, rajta csak speciális anyagok juthatnak át egyik vagy másik irányban (ha tehát van „útlevelük” és azt a hámsejtek „kezelik” is). E jelenséget, ha befelé zajlik, felszívódásnak, ha kifelé, elválasztásnak nevezzük.”

 

A felszívódás gyakorlatilag annyit tesz, hogy a beáramló dolgokat – akár étel-ital, akár tapasztalatok vagy információ formájában érkeznek –, feldolgozzuk és beépítjük a szervezetünkbe. A felesleges, meg nem emészthető dolgokat pedig az elválasztás vagy kiválasztás révén kiürítjük a szervezetből.

 

A folyamatban persze az egyes bélszakaszoknak (testi) és a hozzájuk kapcsolódó lelki-szellemi történéseknek különböző szerep jut.

 

A vékonybél nyeri ki számunkra a táplálékból az életerőt, vagyis azokat az anyagokat, amelyek a létezésünkhöz, aktivitásunkhoz szükséges energiát biztosítják számunkra. Lelki-szellemi szinten ezt a felfogásunk végzi, azaz, hogy hogyan értékeljük, szemléljük, utasítjuk vagy fogadjuk el a körülöttünk zajló dolgokat, és főleg a tapasztalatainkat. Például, hogy egy tapasztalatot negatívnak, problémának vagy inkább pozitívnak, kihívásnak, élménynek, aktív erőnek fogjuk-e fel.

 

A vastagbél tovább bontja a szervezetünkbe bevitt táplálékot, és az ott élő baktériumokkal békés egyetértésben segít abban, hogy felszívódjanak azok az anyagok, amelyekre még szintén szükségünk van. Ezek már nem annyira az életerőt biztosítják – bár kétségkívül abban is szerepük van –, hanem a testünk működését, funkcióit, belső egyensúlyunkat hivatottak segíteni.

Ugyanez lelki-szellemi szinten annyit tesz, hogy mennyire tudjuk lebontani, feldolgozni a bennünket ért élményeket és tapasztalatokat a részletek szintjén. Az általános felfogás és hozzáállás után tehát most arról van szó, hogy felfedezzük-e a színeket és árnyalatokat, és persze főleg a leckéket (ha vannak) az adott helyzetekben.

 

A vakbél (pontosabban a féregnyúlvány) tulajdonképpen egy zsákutca, ami nem vezet sehová. Egyes teóriák szerint itt teremtődnek és tárolódnak azok a baktériumok, amelyek hasznosak és szükségesek az emésztés során. Lelki-szellemi szempontból ide raktározzuk el azokat a dolgokat, amiket majd később akarunk megemészteni. Valahol tudat alatt azonban tisztában vagyunk azzal, hogy ezek hiábavalóak, nem vezetnek sehová és nem fogjuk, vagy nem tudjuk sohasem „megemészteni” őket.

 

A végbél szerepe pedig mindegyik szempontból az, hogy a felesleg és az elhasznált anyagok, információk ürítése előtt, amolyan „kuka funkciót” tölt be. Itt tárolódik a „szemét”, és persze az otthoni kukához hasonlóan ezt is rendszeresen üríteni kell.

 

Most, hogy már tudjuk, hogy melyik szakasznak milyen szerepe van lelki-szellemi szempontból, rátérhetünk arra, hogy mi okozza a gyulladást.

 

A gyulladás mindig a szervezet reakciója, mégpedig védekezésképpen. Olyan támadás vagy behatás érte a szervezetet (vagy a lélektestünket), amely védekező reakciót vált ki belőlünk. Ez megemelkedett hővel és fájdalommal, sőt működészavarral is együtt járhat.

Ez tulajdonképpen a szervezetünk, testünk riasztócsengője, hogy „Ébresztő! Gond van! Cselekedj!”

 

Amikor szembenézünk a mumusainkkal, félelmeinkkel, konfliktusainkkal, és felvállaljuk azokat legalább önmagunk előtt, akkor nincs szükség erre a riasztócsengőre. Amikor azonban menekülünk a konfliktusok elől, elleplezzük, sőt eltemetjük magunkban a megemésztetlen vagy megemészthetetlen dolgokat, ahelyett, hogy feldolgoznánk és/vagy kiürítenénk, akkor fellázad a szervezet.

 

A megemelkedett hő kibillenti az elemek egyensúlyát a testünkben, sokkal magasabb lesz a tűz elem jelenléte, mint egészséges esetben. Ezt tehát harmonizálni kell, folyadékbevitellel. A víz elem képes „kioltani” a tűzet, így egyensúlyba hozva a két elemet. (Ez természetesen csak az egyik oldal, és nem váltja ki az orvosi felügyeletet és/vagy kezelést.)

 

A víz az egyensúlyozáson kívül új, friss információt is szállít, és elszállítja, kisöpri a felesleges és emészthetetlen anyagokat.

Ezen túlmenően azonban a megfelelő bélszakasznál leírt lelki-szellemi folyamatokat is harmonizálni kell. Azaz: változtassunk a felfogásunkon, emésszük meg a részleteket, nézzünk szembe a panaszainkkal és problémáinkkal, és söpörjünk ki a zsákutcából minden korlátozó tapasztalatot.

 

Sok esetben már az is segít, ha magunkkal szemben őszinték vagyunk. Ezt folytatva pedig vigyünk be örömöt az életünkbe (csak rajtunk múlik!!!), erősítsük meg pozitív vágyainkat és élni akarásunkat, és vegyük észre az élet napos oldalát!

 

A következő megerősítésekkel pedig fokozhatjuk a harmonizálást:

 

KÖNNYEDÉN FELVESZEK ÉS MEGEMÉSZTEK MINDENT, AMIT TUDNOM KELL, A MÚLTAT PEDIG ÖRÖMMEL ELENGEDEM.

 

ELVÁLOK A MÚLTTÓL, ÉS BÉKÉBEN ÉS ÖRÖMMEL ÉLEK A JELENBEN.

 

BIZTONSÁGBAN VAGYOK. ELLAZULOK ÉS ÖRÖMMEL HAGYOM AZ ÉLETET FOLYNI A MAGA MEDRÉBEN.

 

KÖNNYEDÉN ÉS KÉNYELMESEN MEGSZABADULOK MINDATTÓL, AMIRE MÁR NINCSEN SZÜKSÉGEM AZ ÉLETBEN.

 

GONDOLKODÁSOM NYUGODT ÉS BÉKÉS, KIEGYENSÚLYOZOTT VAGYOK.

 

Sok sikert mindenkinek az öngyógyításhoz! :)